Konfuciusz és Kuthumi mester egyszerű és érthető szavakkal, új nézőpontból mutatják be az időt, az idő gyorsulását, a Föld és a duális univerzum keletkezését, a lélek érési folyamatát, a duállelkek és szellemi családok kialakulását és újra egymásra találását.
Leírják azt a tudati fejlődést, amely most a Földön folyik, és megmutatják, merre haladunk.
Részletes válaszokat adnak napjaink spirituális kérdéseire, bátorítanak a jelenlegi változások feldolgozására és biztatnak, hogy higgyünk a Forráshoz való örömteli visszatérésben.
Konfuciusz
Áldás, békesség, Konfuciusz üdvözöl benneteket. Választ adunk kérdéseitekre, még azokra is, amelyek legélénkebb fantáziátokban sem merülnek fel! Tehát tudni akarjátok, hogyan működik az idő?
Jó, kezdjük:
Amikor egy ember inkarnálódik a Földre, növekedése, fejlődése, öregedése miatt az időt lineárisan érzékeli, tehát előrehaladónak. Ez késztetett benneteket valamikor arra, hogy számláljátok az időt, az évet 365 napra osszátok fel.
Felsőbb szempontból az idő, ahogyan ti értitek, nem valóságos! Ez csak egy segédeszköz, amely alibi funkciót tölt be, ami széles tapasztalati keretet biztosít nektek!
Az idő jelenségét tehát valósnak fogjuk elfogadni, és úgy magyarázzuk meg nektek, hogy tökéletesen megértsétek!
A földi realitás síkján most a 2002. évben vagytok, ami azt jelenti:
2002 évvel ezelőtt kezdtétek el számolni az időt. Realitásotok síkja azonban már időszámításotok előtt is létezett! Létezése tehát nem a naptártól függ!
Realitásotok síkja, környezetetek, amelyet fizikai érzékszerveitekkel érzékeltek, nem az egyetlen sík, ezen kívül sok tapasztalati sík létezik, amely azoknak az embereknek, akik benne élnek, ugyanolyan reális és materiális, mint az a világ, amely benneteket körülvesz. A jobb megértés érdekében egy képpel illusztráljuk ezt:
Képzeljetek el egy szélesre szétnyitott legyezőt. Az egyes fazettákon lévő képrészletek összessége adja ki a legyező csodálatos képét. Ha egy pont lennétek az egyik fazettán, akkor ebből a pozícióból nehezen láthatnátok a legyező összképét.
Az egész legyezőt csak akkor érzékelnétek, ha egy bizonyos távolságból, kívülről néznétek. Hasonló a helyzet az idővel is.
Képzeljétek el a következőt: A legyező minden fazettája más-más realitás sík, amelyen egy meghatározott program fut. Az egyik program ez lehetne: „A Föld felemelkedése az ötödik dimenzióba” vagy „Atlantisz végső idői” vagy „A középkor”.
Ha egy programban vagytok benne, csak azt a filmet látjátok, ami éppen játszódik, és minden figyelmetekkel ebben a filmben vagytok jelen, mivel az a ti frekvenciátokon rezeg – ezzel szemben a párhuzamosan futó programok számotokra láthatatlanok.
Magasabb szempontból nézve az idő inkább körkörös, és sokkal összetettebb, mint ahogyan azt most érzékelni tudjátok. Sok olyan realitás sík van körülöttetek, amelyek egy másik, szintén előre haladó időben játszódnak.
És mindegyik egymás mellett létezik a Földön, csupán a rezgésfrekvenciák választják el őket egymástól. Tovább adjuk a szót Antarnak! Áldásom rátok!
Antar
Üdvözöllek benneteket, Antar vagyok. Konfuciusz megengedte, hogy magyarázatát gyakorlati példákkal egészítsem ki a saját nézőpontomból. Köztem, és a közvetítő Ute között szoros, rokoni kapcsolat van, azt is mondhatjuk, hogy egy szellemi családból származunk. Én a negyedik dimenzióban élek, a felső, fényes magasságokban. Ott, ahová az emberek földi haláluk után jutnak.
A ti szavaitokkal szólva tehát én halott vagyok, de megnyugtathatlak benneteket: a legjobb egészségnek és életerőnek örvendek, és innen olyan rálátásom van a történésekre, amely a Földön soha nem volt!
Inkább a Föld időrendszereivel konfrontálódom, mint például egy inkarnált emberrel.
A fényvilágok felső síkjait, ahogyan a túlvilágot nevezik, külső jellege szerint a földi környezetetekkel lehetne összehasonlítani. Számomra ezek a síkok ugyanolyan valóságosak, mint nektek a Föld.
Itt élek tehát, és nem remeteként, egyedül, hanem sokan vagyunk itt, azaz vannak barátaim.
Utoljára 1870-1948 között éltem a Földön, így a ti időszámításotok szerint 78 éves voltam, amikor meghaltam. Abban a pillanatban, amikor meghaltam, levetettem földi testemet, és finom testeimmel a fény világokba emelkedtem – úgy is mondhatnám, hogy hazajöttem.
A halál folyamata örömteli is lehet az egyén számára, ha nem ragaszkodik nagyon a fizikai testéhez. Az életet egy izgalmas mozizáshoz is lehetne hasonlítani, ahol a néző annyira belemerül a cselekménybe, hogy a főszereplővel együtt aggódik, reménykedik, szenved, és sír az örömtől a film végén. És ha felmegy a függöny, felébred a mély transzból, és azt mondja: „Annyira magával ragadott a cselekmény, hogy elfelejtettem, ki vagyok valójában!”
Amikor az élet véget ér, az ember átmegy a fényalagúton, és hirtelen mindenre emlékszik.
A fényalagút egyfajta csatorna, egy híd a világok között. És ott jön az emlékezés: Az ember hirtelen tudja, hogy hol lakik, hová tartozik, és oda is megy! Hazaérkezik, ahol nagy szeretettel fogadják, majd meglátogatja a régi barátait és ismerőseit.
De előfordulhat, hogy a közben eltelt időben a legjobb barátnőnk inkarnálódott, azaz mialatt mi a Földön éltünk, ő megszületett. Tegyük fel, hogy ez a barátnő 1900-ban született, talán kaptunk akkoriban álmunkban információt erről, és rövid ideig szomorkodtunk is miatta, hiszen az egyik részünk tudta, hogy most hosszú ideig nem fogunk találkozni. Amikor viszont a földi életünk után a 4. dimenzióban ismét otthon vagyunk, hirtelen tudjuk, hogy mitől voltunk szomorúak 1900-ban. Ekkor született meg a legjobb barátnőnk. Most pedig azt szeretnénk tudni, hogy hogy van.
Ismét átadom a szót Konfuciusznak.
Konfuciusz
Áldás, békesség, Konfuciusz vagyok. További felvilágosításokkal szolgálok a témában:
Mit jelent az a gyakorlatban, hogy nagyon sok valóság sík van, amelyek különböző idősíkokat kínálnak nektek?
Ez azt jelenti, hogy minden idő egyszerre létezik! Tehát inkarnálódhattok az időben előre és visszafelé, bármi gond nélkül! Pillanatnyilag a 2002. évben éltek, a hozzátok legközelebbi idősíkokon más évszámot írnak, ami azoknak az embereknek, akik abban élnek, ugyanolyan reális, mint nektek a 2002! Vannak idősíkok, amelyek a ti időtök előtt léteznek, vannak más síkok, ahol ugyanaz az idő, mint nálatok, és vannak olyanok, amelyeket ti múltnak neveznétek. Ezek sakktáblaszerűen egymás mellett léteznek a Földön, csak azért nem látjátok, mert más frekvencián rezegnek.
Visszaadom a szót Antarnak.
Antar
Antar vagyok. Mit is lehet tehát ilyenkor tenni, hogy az ember kapcsolatba léphessen a Földön inkarnálódott barátnőjével? Én ilyenkor rákoncentrálok a lelkére, a személyiségére, amit ismerek, és hagyom, hogy a tudatom oda irányuljon. Ti is hasonlót csináltok, amikor intenzíven gondoltok valakire, aki távol van. Csak az én tudatom oda is megy. Egy érett korú asszonyt fogok látni (hiszen én is 1948-ig éltem), aki lehet, hogy kívülről egyáltalán nem hasonlít a barátnőmre, de a belső lényege kétségkívül ugyanaz. Örülök, hogy láthatom, és talán megbeszélünk egy találkozót álmában. Természetesen, amikor a fizikai testében van, nem tud érzékelni engem, de egy tudattalan részével kapcsolatba tudok lépni, és beszélgethetünk mialatt ő esetleg ebédet főz. Éber tudata nem tud erről a beszélgetésről és a megbeszélésről.
Este aludni tér, álomteste elhagyja a fizikai testét, és átlép az álomsíkra. Ekkor találkozunk, ő pedig másnap boldogan, felvidulva és lelkiekben meggazdagodva ébred fel.
Álomtudata esetleg olyan képekre fordítja le a történteket, amelyek jellemzőek adott inkarnációjára. Álmodhatja például azt, hogy egy régi, fiatalkori barátjával találkozott, és egy boldog napot töltött el vele.
Az idősíkok nagyon fontosak akkor, amikor valaki újra inkarnálódni szeretne.
Sok ember nagyon szeret egy bizonyos évszázadot, és a földi fogalmak szerint mindig ugyanabba az időbe inkarnálódik. Ez egy fajta biztonságot ad, hiszen először is jól kiismeri magát az adott időben és körülményekben, másodszor pedig már ismeri a történelmi eseményeket.
Mások éppen ennek az ellenkezőjét szeretik, nekik unalmas lenne többször inkarnálódni ugyanabban az időben, ők mindig más idősíkot és évszázadot választanak.
Ez olyan, mint az, hogy hol szeretnek nyaralni az emberek. Vannak, akik minden alkalommal máshová utaznak, mások pedig szeretnek mindig egy helyre, vagy csak két- három helyre menni. Hasonlóan van ez a különböző idősíkokba való inkarnálódással is!
Ha tehát egy visszavezetésben azt élted meg, hogy két életed volt ugyanabban az időben, az azt jelenti, hogy kétszer választottad ugyanazt az időkeretet. Természetesen a két élet egymást követte, de ugyanabban az évszázadban.
Ha valaki egy új inkarnációt tervez, akkor azt meghatározott nézőpontok alapján alakítja ki: egyrészről barátainak nagyon nagy jelentőségük van, az ember legtöbbször nem egyedül dönt. Ilyenkor összeül a csoport és megbeszéljük. Mindenki elmondja utolsó inkarnációja tapasztalatait, és ehhez kapcsolódik még egy olyan is, amit én „hologram mozinak” neveznék.
Ebben a programban vannak események, egy meghatározott korszak, amit az ember tanulmányozás céljából megnézhet. Ez olyan, mint amikor ti a tévében megnéztek egy dokumentumfilmet arról a kontinensről, ahová utazni szeretnétek. Ilyen nálunk ez a hologram mozi, amelyben nagyon sok film van, amelyek segítségével az ember előre informálódhat egy bizonyos korszakról, a technikai adottságokról, arról, hogy hogyan élnek akkor ott az emberek. Mindez dokumentálva van ezen a filmen, amiben benne vannak a jelentősebb történelmi események is, és a hozzájuk kapcsolódó színhelyek.
Ekkor a barátainkkal elmegyünk egy ilyen moziba, ahogyan ti is, és először filmen nézzük meg a különböző inkarnációs lehetőségeket. Ezután legtöbbször megvitatjuk, mivel vannak, akik szívesen vennének részt benne, és vannak, akik nem, így létrejön egy csoport-érdekközösség.
Az inkarnáció mellett szóló döntést befolyásolja az a vágy, hogy az ember együtt akar maradni a barátaival.
Ezután kiválasztjuk a szüleinket és a barátainkat, akikkel találkozni szeretnénk a földi életben. Úgy is mondhatjuk, hogy olyan idősíkra és környékre inkamálódunk, ahol ez a találkozás létrejöhet. A földi életben kialakuló baráti kör legtöbbször olyan emberekből áll, akiket előző életeinkből ismerünk. De azoknak a köre is, akiket ki nem állhatunk!
A tervezés időszakában megbeszéljük, hogy konkrétan ki mit szeretne megtapasztalni a földi életben – ezt később részletesebben elmagyarázom. Természetesen ez a tervezés a felsőbbrendű énnel, minden érintett felsőbbrendű énjével egyetértésben folyik.
Létrejön tehát egy olyan csoport, aki egy közös időkeret mellett döntött. Ha az ember már nagyjából látja az időkereteket, akkor mélyebben is elmerülhet a programban. Ez hasonló a ti számítógépetekhez, ahol a főmenüből választhattok egy almenüt, hogy pontosabban lássátok azokat a dolgokat, amiket tudni akartok. Ha már kiválasztottátok az idősíkot és a színhelyet, akkor még jobban belementek a részletekbe, és megnézhetitek a családi konstellációt, azaz a család biográfiáját.
Mindenki kiválasztja a jövőbeni szerepét! Konkrétan: a hologram moziban látni fogjátok azt a személyt, akik ti lesztek az eljövendő életetekben. Tehát saját magatokat látjátok! Jövőbeni éneteket!
De a dolog még komplikáltabb: A filmben játszó minden szereplőről több információt is megtudhattok, hasonlóan ahhoz, mint a mikor egy számítógépprogramban rákattintotok egy témára. A legfontosabb információ, amit itt megkaphattok, a feltétel – a felkínált szerep egyfajta nehézségi foka.
A film minden szereplőjének van tehát nehézsége!
Mivel korábbi inkarnációitokból ismeritek képességeiteket és tapasztalataitokat, el tudjátok dönteni egy szerepről, hogy képesek vagytok-e rá, vagy túl nehéz nektek.
A felsőbbrendű énetek mindvégig mellettetek áll, miközben mindezt kiválasztjátok, és tanácsokat ad! Van még egy utalás a feltétel mellett: megtudhatjátok, ki játszotta utoljára ezt a szerepet!
Tehát a finomanyagi síkon találkozhattok azzal, aki a ti jövendő inkarnációtokat már éppen megélte, és nemrégiben halt meg.
Ezek a személyek legtöbbször örülnek, ha mesélhetnek tapasztalataikról, és pontosan elmondhatják, hogy hol és milyen személyes nehézségeik voltak a szerepben.
Antar
Üdvözöllek benneteket, Antar vagyok. Ott hagytuk abba, hogy finomanyagi síkon találkozhattok olyanokkal, akik már megélték a ti elkövetkező inkarnációtokat.
Ebből az a benyomásotok támadhat, hogy egy szerep nagyon mereven van megadva, de ez nem így van!
Mivel minden személyiség egyedi, egyértelmű eltérések vannak. Minden ember más, és ezt a sajátosságát magával viszi az életbe, és az is teljesen eltérő, hogy ki mit érez nehéznek az életben.
Az, ami az elődötöknek problémát okozott, nektek könnyű is lehet. Az ember meggyőződései és gondolatai, amivel tapasztalatait magához vonzza, nagyon különbözőek. Tehát nem pontosan ugyanazt az életet fogjátok élni, amit a hologram moziban láttatok.
Most elbúcsúzom.
Kuthumi az idősíkokról
Áldás és békesség, Kuthumi vagyok.
Az Akasha krónika azonos a hologram mozi összanyagával, úgyis mondhatjuk, hogy ez az ősfilm – az ősi történet, amely fel van jegyezve a Föld „archívumában”.
Az a kép, amit a közvetítő lát, pontos!
Sok ember, te is, nehezen tudja elképzelni, hogy ilyen sok idő- illetve valóság sík van:
A Föld egy meghatározott pályán kering a Nap körül, és ez a keringés a ti időszámításotok szerint kb. 26.000 évig tart – ez az időpálya. Ezen az időpályán a Földnek mindenhol más-más rezgése van, más-más időben. (A Föld tengelye kb. 25.920 évenként ír le egy kört, amelynek a kiindulási pontja a Sarkcsillag. Emiatt a fenti megállapítás csillagászatilag nem pontos. - A kiadó)
A kép, amit kaptam, a Földet mutatja egy elliptikus csőben a Nap körül. Az egyik helyen a Föld nagyon élesen és színpompásan látható, és nagyon sok Föld van, amelyek színben, élességben és tisztaságban alig különböznek egymástól. Ezek köralakban követik egymást, de nem egymás mellett állnak, mint a gyöngysor, hanem néhány milliméterre egymástól, egymásba érve, úgy, hogy egy komplett kör alakuljon ki.
A valóság síkokat úgy tudjátok elképzelni, mint egy gyöngysort, ahol az egyes gyöngyök kölcsönösen áthatják egymást. A hologram moziban felkínált szerepek minden rezgéssíkra érvényesek, azaz minden „gyöngyszemre”. Tehát minden szerep többször van jelen!
Tegyük fel, hogy volt egy életetek, amit Leonardo da Vinciként éltetek meg, akkor ez azt jelenti, hogy nemcsak titeket illethet meg ez a név. Nagyon sokan veszik át ezt a „szerepet”, és „játsszák” el ezt az életet.
Tegyük fel, hogy 1965-ben születtetek, és a hologram moziban „Kovács Zsuzsi” életét választottátok, akkor feliratkoztok erre a „szerepre”, majd a hologramból megtudjátok, hogy mikor lesz szabad ez a „szerep”. Előfordulhat, hogy a legközelebbi két idősík már foglalt, ami azt jelenti, hogy várni kell.
Addig vártok tehát, amíg közel jön az a szabad idősík, amelyre jelentkeztetek, és amely hordozza születési éveteket. Egyáltalán nem szokatlan, hogy egy vagy két idősík elmúlik, és megfigyelhetitek, hogyan születik meg és nő fel „elődötök” vagy annak az „elődje”. Ti pedig pontosan tudjátok: Legközelebb én vagyok a soros, az általam kiválasztott időpályán.
Kuthumi
Ezért kell képességekkel rendelkezni. Elvárják, hogy az általatok kiválasztott szerephez legyenek bizonyos képességeitek, és előzetes ismeretekkel rendelkezzetek a témában. Egy példa erre:
Olyat nem lehet kérni, hogy hetvenszer a kőkorszakban éljelek, majd utána „W. A. Mozart”- ként. Ezért vannak előfeltételek!
A. Mozart szerepének előfeltétele például: az illetőnek ismernie kell az 1700-1800-as éveket, nagyon intenzív zenei ismeretekkel, tehetséggel és mediális képességekkel kell rendelkeznie. Tehát aki W. A. Mozartnak akar születni, annak teljesítenie kell a feltételeket, hogy elvállalhassa a szerepet.
Most pedig nézzük meg azokat a szerepeket, amelyekről úgy gondoljátok, hogy senki sem akarja betölteni:
Ez nem így van. Először is, a hologram moziban sok „vidám és jó” szerepet találtok, amit később, földi szempontból másként értékeltek. Másrészt az is előfordul, hogy akinek nagyon nehéz élete volt, az legközelebb egy olyan inkarnációt választ, ahol kipihenheti magát, ahol kevesebb a kötelessége, ahol bizonyos biztonságban van része, és akkor például egy háziasszony életét választja. De az is előfordulhat, hogy az illető háziasszonyként is komoly tapasztalatokat szerez. Ez akkor olyan szerep, amely nyugalmat biztosít két nehezebb inkarnáció között.
Az is előfordul, hogy valaki a belső tulajdonságai alapján meghatározott szerepekre alkalmas. Ha valakiben nagyon erős az áldozat érzés, akkor aligha fog egy trónörökösre vágyó királyi családba inkarnálódni, ahol az illetőnek a nyilvánosság előtt autoritást és hatalmat kellene képviselnie.
Az ember belső tulajdonságai, amelyek összefüggnek meggyőződéseivel és azzal, ahogyan az energiáját használja, szintén nagyon meghatározóak a szerepek kiválasztásában!
Ez pedig meghatározza, hogy mely szerepeket kell továbbvinnie ahhoz, hogy befejezzen egy bizonyos programot magában, és átalakuljon.
Kuthumi
Ez attól függ, hogy mit értetek ezen a szón. Sokaknak negatív töltésű ez a szó. De a valóságban nem az!
A hatalom szó összefügg azzal, hogy az ember saját maga tegyen valamit. Azok, akiknek ez a szó negatív csengésű, általában távol tartják magukat a hatalomtól, és szívesebben élnek függőségi viszonyban. Így az alárendelt szerep mellett döntenek, mert úgy hiszik, hogy ezzel kevesebb a felelősségük. Felelősségüket szívesen hárítják át másokra, mert akkor azt mondhatják: Én nem tehetek róla, hogy a dolgok így történnek! Nekem semmi közöm az egészhez!
A mi nézőpontunkból a hatalom, az egyén saját hatalma, pozitív fogalom! Minden ember felelős a saját életéért, akár tud róla, akár nem!
Áldásom rátok, Kuthumi voltam.
Konfuciusz
Áldás és békesség, Konfuciusz vagyok. Az idősíkokat nehéz megérteni, ha valaki testbe inkarnálódik, és benne van az anyagi világban, azaz egy idősíkban.
Amit pillanatnyilag valóságként, idősíkként éltek meg, az bár számotokra teljesen valóságos, de igazából egy hatalmas hologramban vagytok benne, amit Földnek hívnak. Kollektíve pedig eldöntöttétek, hogy 2002-t játszotok, ugyanúgy, ahogyan korábban a megelőző éveket.
Ha az ember benne van az anyagban, nehezen látja át ezt a hologramot. Minden nagyon reálisnak tűnik, nagyon valóságosnak, meg tudjátok fogni a körülöttetek lévő tárgyakat, érzitek, ahogy öregedtek, így más idősíkok nem is léteznek számotokra.
Amikor viszont elhagyjátok az anyagot, meg fogjátok állapítani hogy végtelen sok idősík van: kőkorszak, a ti ismereteitek szerint elsüllyedt kontinensek, a középkor és az ún. „modern” idők sok változata ugyanúgy megtapasztalható, mint az általatok választott idősík.
Ahogy már mondtuk, a hologram moziban előzetesen három dolgot választotok ki: az időt – a helyet – a személyt. Az idő és a hely az első.
Tegyük fel, hogy 1750-et és Párizst választjátok. Ekkor belemerültök a filmbe, kiválasztjátok azt a személyt, aki tetszik nektek és visszafelé nézitek meg az életfilmjét. Lehet, hogy egy helyen úgy döntötök, hogy „Nem, ezt nem akarom!”
Ilyenkor egy másik személyt választotok. Ezt addig folytatjátok, amíg egy figura megfelel nektek, és teljesítitek a szerep feltételeit.
A választható szerepeket úgy képzelhetitek el, mint egy hatalmas, gigantikus színházi darabot, amiből kiválasztjátok a ti ,színpadi szerepeteket”. Ez így történik:
„Ha ebben az időben, ezen a helyen születnék, akkor milyen szerepet játszanék el szívesen?” – és elgondolkodtok ezen.
Majd eljön a pillanat, amikor kiválasztotok egy szerepet, és jelentkeztek rá. Ezzel a dolog el is van intézve! Ha eljön az az idősík, ahol betölthetitek a szerepeteket, akkor megszülettek!
És hirtelen a játék közepén találjátok magatokat, abban a játékban, amit korábban a hologram moziban láttatok.
Konfuciusz
Igen, sokan döntenek ugyanazon szerep mellett, és ők egymás után, különböző idősíkokra születnek meg.
Maradjunk W. A. Mozart példájánál:
A ti időszámításotok szerinti 1756 előtt is voltak Mozartok, és utána is sokan voltak. Mindig, amikor egy idősík 1756-hoz közeledik, megszületik egy új Mozart. Itt az 1756 másodrendű fontosságú, mivel más valóság síkok lehet, hogy másként számolják az időt.
A tény az, hogy Mozart szerepe benne van az Akasha krónikában. És minden valóság síkon úgy dönt egy személy, hogy Wolfgang A. Mozartként inkarnálódik!
Ez nem jelenti azt, hogy mindegyik Mozart egyforma sikert ér el. Vannak, akik idősebb kort érnek meg, mint az a W. A. Mozart, akit ti a ti idősíkotokon ismertek. Vannak olyanok is, akik nem érnek el ilyen sikert, de ugyanúgy zenészek, viszont természetük alapján nagyobb súlyt helyeznek a biztonságra.
Az, hogy egy személyiség hogyan alakítja az életét, egyénileg nagyon különböző. A szerepek benne vannak a hologram moziban, és nagyon sokan, nagyon különbözően játsszák el.
Konfuciusz
Nagyon sokan lettek híresek, de más idősíkokon! Ezt most nem látod helyesen. A történelmetekben ez áll: W. A. Mozart 1756- ban született. Pont. Semmi több. Ettől többet pillanatnyilag nem látsz a dologból!
Más idősíkokon, amelyeknek más a rezgési frekvenciájuk, szintén vannak történelmi események. És lehet, hogy az a Mozart, aki egy másik idősíkon született meg, nem lesz ismert gyerek zseni, ahogyan a ti idősíkotokon volt, hanem csak később ér el sikereket.
Minden idősíkon egy kissé más történelem íródik, mondjuk a talán így. Az a történelem, amit az iskolában tanultatok, csak a ti idősíkotokra vonatkozik!
Más valóság síkokon a történelem könnyen variálódhat. Nem érhet el teljesen az „ősfilmtől”, de vannak események, amelyek nagyon különböznek. Például:
A ti idősíkotokon a Nagy Francia Forradalom nagyon- nagyon heves volt. Vannak más idősíkok, ahol a Nagy Francia Forradalom más kimenetelű volt, ahol mindez csak néhány ember összecsődülése volt, amit még csírájában elfojtottak. És vannak olyan idősíkok, ahol a Francia Forradalom vér nélkül zajlott le, ahol a nemesség belátta tévedéseit, és időben intézkedett.
Így a történések idődimenziónként különbözőek. Az alaptörténet az „ősfilm” mintájára mindenhol ugyanaz, de az, hogy mindez hogyan történik meg az adott idősíkon, eltérő.
Ugyanígy Belőled, aki most ezt a könyvet olvasod, szintén több van, több idősíkon. Van olyan személy, aki idősebb tőled, és van olyan, aki fiatalabb. Mégis különböző idősíkokon vagytok, és a rezgések frekvenciája választ el benneteket. Előfordulhat, hogy az a személy, aki fiatalabb tőled, éppen fontos döntés előtt áll az életében, és lehet, hogy másként dönt, mint te akkoriban. De ez a személy azon szülők gyerekeként született, akik szintén ezt a szerepet játszották. Lehet, hogy életének egy bizonyos részét hasonlóan élte, mint te, így párhuzamosan fut az életetek. De előfordulhat, hogy ez a személy egy meghatározott helyen másként dönt, és más irányba indul el, mint te akkoriban.
Erről azt kell tudni, hogy ezeket az idősíkokat a rezgések frekvenciája választja el egymástól.
Érzékszerveiteken úgymond szűrők vannak, amelyekre erős hatással voltak a szüleitek, mivel ők is azon az idősíkon léteznek, és érzékszerveik teljes mértékben arra az idősíkra irányul, amelyben éppen tartózkodnak. Így kikapcsolnak minden mást, ami ezen kívül van, azaz minden más valóság síkot, így ezeket nem érzékelik!
Ezen kívül azon az idősíkon, amelyben éppen tartózkodtok, folyhat úgy a saját történetetek, hogy alapvetően követi az Akasha krónikát, de bizonyos eltéréseket tartalmaz tőle.
A választható szerepeket úgy képzelhetitek el, mint egy színházi darabban a szerepeket.
Tegyük fel, hogy a „Faust” van műsoron egy drezdai színházban, és ott megvan hozzá a színpad, a kulisszák, és a színészek, akik eljátsszák az egyes szerepeket. Ugyanazt a darabot játsszák Bázelben is, ott is van szereposztás, színpad, kulisszák, de egy kicsit más, mint Drezdában. A színdarab azonban ugyanaz!
Ehhez hasonlóan képzelhetitek el az idősíkokat. Ugyanazt a darabot játsszátok, de az, hogy hogyan, tőletek függ.
Konfuciusz
Megfigyelheti, de valószínűleg nem fogja különösebben érdekelni. Ha az ember letett egy szerepet, és megszabadult a fizikai testétől, akkor alig érdekli a „múlt”. Sokkal inkább azt nézi, hogy mit tett az életével, milyen döntéseket hozott, azok hová vezettek, és mit tenne ma másként.
A mi nézőpontunkból azonban nincs értelme összehasonlítani magunkat másokkal. Mindig vannak olyanok, akik másként játszották el azt a szerepet.
Nyitókép: pixabay.com
Forrás:
2012 A Föld felemelkedése az ötödik dimenzióba
Konfucius és Kuthumi mesterek üzenetei
Ute Kretzschmar közvetítésével
Könyvajánló:
Kérlek oszd meg, ha tetszett, hogy ismerőseid is olvashassák. Köszönöm!